A tervező célja a klasszikus férfi viseleti stílusok átdolgozása volt, az ikonikus darabok elemeit és a szabadtéri hatásokat ötvözve.
Utolsó kollekciójának megjelenése könyv formájában való bemutatása után Junya Watanabe ősszel egy mini show-t rendezett a Comme des Garçons tokiói irodájában. Számos munkaruha- és kiegészítő márkával dolgozott együtt a klasszikus, szabadtéri stílusok frissített változatainak megalkotásán.
A Watanabe a felsőruházatot helyezte a középpontba, szinte minden megjelenés középpontjában egy kabát vagy kabát áll. A Fair Isle-i pulóverek paneljeit steppelt kabátokra és egyetemi kabátokra helyezte, a klasszikus Carhartt vásznat pedig kordbársony kontrasztba helyezte.
Más stílusok kombinálták a tweed blézereket élénkpiros vagy sárga panelekkel és cipzárral. Laza szabású, bokáig érő Carhartt nadrágokkal kombinálták bő vagy egyenes szabású szabásokkal.
Sok darab, köztük a Mühlbauer kalapja és a Stepney Workers Club cipője, Loyle Carner hip-hop előadó „Not Waving, but Drowning” című dalának szövegét tartalmazta. Más együttműködések között szerepelt az Il Bisonte táskák és a Levi's farmernadrág. Watanabe olyan művészek albumborítóinak alkotásait is felhasználta, mint például Emapea, Koralle, Stan Forebee, Saib és Yeyts.
