MILÁNÓ, 2016. JANUÁR 18
szerző: LUKE LEITCH
Obama és Putyin elnök is Canali-t visel – de nem egészen így. Andrea Pompilio kreatív irányítása alatt Canali továbbra is a divat nyelvét használja a sartorial határainak gyengéd feltárásaként.
A ma délutáni kollekciót a kockás, kétoldalas gabardin dominálta, a zöld, a kék és a padlizsán különböző kombinációiban. Messziről nézve – ez egy hosszú kifutópálya volt – a darabok blokkszínűnek tűntek, majd közelről a négyzet alakú pixelek rajzolódtak ki a szemen. A háromgombos dzsekik esetenként csak az alsó két rögzítéshez voltak szárnyas előlappal, ami azt jelenti, hogy a felső két gombot lehetett rögzíteni – ahogy az lenni szokott – azzal az illúzióval, hogy csak az egyiket kapcsolják be. A meglehetősen szűk nadrágokon, amelyek néha meghitten átölelték a combot, az övhurkok vagy átnyúltak a bal oldali négyzetrészen egy lapos, lapos zseb fölött, vagy teljesen a derék körül tömlőztek, hogy csak a profil nélküli, pattogós övcsatoknak hagyjanak helyet. Ennek hatása az volt, hogy kisimította a sziluettet a középvonalnál, és a hangsúlyt a húsosan csatos szerzetespántokra helyezték át. Hasonlóan csatosak voltak az elefánt-ráncos puha öltönyhordozók és az aranyosan gödröcskés fekete napa portfóliók.
Egy pónibőr kabát feketének tűnt távolról. Közeledéskor éjkéknek nyilvánította magát, csak a gallérnál és a szegélyénél kétarcú fekete napával. Volt ott egy bújós vadállat alpaka kabátból. Az öltöny ellenében ennek a sötét kollekciónak minden fényessége a nyakban jelentkezett: ellentétes színű okker, mustár és üvegzöld gallérok, valamint keskeny sálak, amelyeket rakoncátlan csomók kötnek össze. Volt némi durranás a passzolt kötöttáruban is. A kulisszák mögött Elisabetta Canali azt mondta: "Sok látnivaló van ebben a kollekcióban, de van mögötte még sok más, ami láthatatlan is." Lehet, hogy a Canali nem a legkiáltóbb márka a milánói menetrendben, de amit mond, az óvatossággal, komolysággal és összpontosítással fejeződik ki.